A gyakorlat neve, címe: Mondd tovább!
A gyakorlat pedagógiai célja: Kommunikáció, együttműködés, egymásra figyelés erősítése.
Résztvevők száma: 8-14 fő,
Résztvevők életkora: 7 évtől idősebb
A gyakorlathoz szükséges csoportbontás megvalósítása: Két csoportot fogok kialakítani, például egy zöldség és egy gyümölcscsoportot. Kis kártyalapok felére zöldségek, másik felére gyümölcsök neveit írom fel németül. Keretmese: Megérkezett a zöldségeshez a szállítmány, és külön kell válogatni: a zöldségeket a jobb oldalara, a gyümölcsöket a bal oldalra. Mindenki húz egy lapot. Amikor mindenkinél van lap, akkor nézhetik csak meg, és senki másnak nem mutathatják meg. Ekkor elindulnak, egy diák odamegy egy másikhoz, bemutatkozik, hogy ő mondjuk az alma, és megkérdezi, hogy a másik ki/mi. Ha ő is gyümölcs, akkor onnantól már ketten mennek oda a következő diákhoz, ha zöldség, akkor elköszönnek, és külön-külön folytatják tovább a keresgélést, amíg végül összeáll a két teljes csoport. (Zöldségek, gyümölcsök helyett lehetnek pl.igék és főnevek stb.)
A gyakorlat felvezetése: Készülődőben van egy történet, aminek ti lesztek az írói. Ehhez kérem, hogy a gyümölcs csoport üljön le a bal oldali székekre, a zöldség csoport a jobb oldali székekre. (A két csoport tagjai egymással szemben helyezkednek el.)
A gyakorlat fő szabályai:A csoport első tagja súgjon egy szót a mellette ülő fülébe, amihez ő kapcsoljon még egy szót, és súgja tovább a harmadik csapattag fülébe, és így tovább. A szavak kapcsolásánál ügyelni kell arra, hogy a végén egy értelmes mondat álljon össze. Az utolsó csapattag felírja a mondatot egy papírra, majd a csapat összedugja a fejét, és megbeszéli, hogy hogyan tudják elmutogatni a másik csapatnak ezt a mondatot. A másik csapatnak ki kell találnia, majd ők mutogatják el a saját mondatukat. A csapatok visszaülnek a székekre egymással szemben. Én indítom a történetet: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy… (itt az általuk elmutogatott mondatoknak megfelelően kezdem a mesét), majd mondom valaki nevét, dobok neki egy plüsst, és ő folytatja a történetet egy mondattal. Majd mondja valaki nevét a másik, vele szemben ülő csoportból, aki egy újabb mondattal folytatja a történetet. Mindig csak olyannak lehet dobni a plüsst, aki még nem volt. Az papírra leírt, korábban elmutogatott mondatokat bele kell szőni a történetbe. Az utolsónak le kell zárni a történetet.
A feldolgozás legfontosabb kérdései: Beszélgetünk az általuk kialakított történetről, azzal kapcsolatos gondolataikról. Ez a történet típusától függően változó, mert jött már létre így nagyon vicces, de nagyon tanulságos történet is, éppen az aktuális hangulatuknak megfelelően.
Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Miután a csapatok elmutogatták az általuk összerakott mondatokat, folytathatjuk úgy is, hogy az egyik csapat is kitalál egy történetet a két mondat felhasználásával, és a másik is, majd ezeket egymásnak eljátsszák, elmesélik.
A gyakorlat idő igénye (tervezés + végrehajtás + feldolgozás): 15+ perc
Helyszín: A gyakorlat bárhol játszható
Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
Eszközigény: Egy plüss, csapatonként egy papír, ceruza.
Technikai igény: Szék minden résztvevőnek.
Az előkészítés feladatai: Annyi kártyát készíteni, ahányan vannak.
Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
A baleseti kockázat szintje: alacsony
Szükséges biztonsági intézkedések: Szólítsd meg azt, akinek a plüsst dobni fogod, és csak utána dobd el!
Ismerkedési, ráhangoló, energetizáló vagy bizalmi játékok, amik szükség esetén a gyakorlathoz kapcsolhatók: Kasszafúrók, Adj király katonát!, Plüssdobáló, Kártyagyűjtögető, Keress olyat, aki…
A gyakorlatot lejegyezte: Kocsisné Szeleczki Éva
