Tánczosné Borkó Anikó: Tojásgyűjtés
2021-09-19
Nagy Attila: Hangra-ritmusra fel!
2021-09-22

A gyakorlat neve, címe: A gyakorlat címe: HÁLA JÁTSZMA A címben megjelölt HÁLA jelentőségére hívtam fel a célcsoportom figyelmét.

A gyakorlat pedagógiai célja: Elsődleges pedagógiai célom, hogy a diákok mindennapjaikban minél több szeretet, őszinte barátság és nemes cselekedet legyen. Tudatosan figyeljenek az élet apró örömeire is, az esetleges kudarcokat pedig tanulságként építsék be a személyiségükbe. Fejlesztendő kompetenciák: I. Személyes és társas kapcsolati kompetenciák: – együttműködés, – közösségformálás, – empátia, – bizalom, – motiváltság, – önismeret és önfeltárás, – pozitív attitűd, – koncentráció, problémamegoldó készségek fejlesztése. II. Kommunikációs kompetenciák: – egymásra figyelés, – kulturált véleménynyilvánítás, – a mélyebb megismerés igénye.

Résztvevők száma: 8-14 fő,

Résztvevők életkora: 14 évtől idősebb

A gyakorlat felvezetése: A gyakorlat fő témájának a meghatározásához lejátszottam KOWALSKY meg a VEGA: Hála veled című dalát (, mely addig szólt, amíg a célcsoportom kitalálta a gyakorlat fő témakörét, a HÁLÁT). Ezután a keretmese hangzott el: Egy, a térképen sehol nem jelölt szigetre kiköt egy 12 fős baráti társaságból álló hajó. Ez a közösség Ti vagytok! A csoport vihar miatt két csapatra szakadt, akik csak néhány óra elteltével találtak újra egymásra. A szigeten való barangolás alatt sok mindent megtapasztaltatok. Felismertétek azt a tényt, mennyire is fontos hálásnak lenni!

A gyakorlat fő szabályai:A keretmese után a program szabályainak ismertetése következett. A gyakorlat két, egymásra szorosan épülő játékból állt. I. JÁTÉK 1. A csoportbontás után (színes szalagok kihúzása a dobozból) a két csapat külön teljesítette a feladatot. 2. Az első feladatban a HÁLA FÁJÁNAK a díszeit kellett elkészíteniük. A motívumok olyan szavak (fogalom, érzés, tapasztalás, esemény, esetleg tárgy, stb.), melyekről a hála jutott az eszükbe/ melyekért hálásak lehetnek. A színes lapokból – a fantáziájukra bízva- alakzatokat vágtak ki (levelek, virágok, stb.), melyekre ráírták az általuk fontosnak tartott kifejezéseket. 3. A cél: adott idő alatt minél több dísz elkészítése. 4. A tervezésre 5 percet, a kivitelezésre 10 percet kaptak a csapatok. II. JÁTÉK 1. Cél: az első játékban megalkotott díszek közül minél többet a HÁLA FÁJÁRA juttatni. 2. A két csapat a terem két ellentétes oldalán játszott. 3. Mindkét csapat 3-3, tépőzárral bevont pingponglabdával rendelkezett. Ezeket kellett a céltáblába lőni, mely szintén rendelkezett tépőzárral. 4. A lövések távolsága: 2 méter (én mértem ki). 5. A csapatoknak feladatmegosztást kellett alkalmazni, mert – nehezítésként – a csoportok felének (esetünkben 3-3 tagjának) be kellett kötni a szemüket. 6. A szemkendővel rendelkező tanulók feladatai: – a gumiszalag segítségével célba juttatni a pingponglabdákat (2-2 játékos tartotta a gumiszalagokat, 1-1 játékos lőtt), – az elhibázott, lepattanó lövések labdáit összeszedni. 7. A másik 3-3 játékos feladatai: – szóbeli instrukciókkal segíteni a lövések helyes irányát, illetve a leesett pingponglabdák megtalálását, – a célba jutott pingponglabdák egy-egy motívumot jelképeztek, melyeket hűtőmágnesek segítségével nekik kellett a HÁLA FÁJÁRA helyezniük. 8. A csoportoknak annyi lövési lehetőségük volt, ahány motívumot készítettek az első játék során. 9. A tervezésre 5 percet, a kivitelezésre 10 percet kaptak a csapatok.

A feldolgozás legfontosabb kérdései: A feldolgozás során visszatértünk a keretmeséhez, hiszen a két csapat újra találkozott a szigeten, és megosztották egymással a tapasztalataikat. A diákok (velem együtt) körben ültek, és bemutatták egymásnak a saját HÁLA FÁJUKAT. Ezután különböző rávezető kérdésekkel segítettem egy közös, élményekkel teli beszélgetés, tapasztalatcsere kialakulását. Elsőként én dobtam a kabalát a jelentkezőknek, majd folytatásként egymásnak adták a plüssfigurát a résztvevők. A feldolgozás néhány fontos kérdése: – Mit jelent számotokra a hála? – Miért fontos a hála? – Milyen pozitív életérzést közvetít a hála? – Megvalósult- e a gyakorlat során a közös kommunikáció, együttműködés? – Mi alapján döntöttétek el, hogy kiknek legyen bekötve a szemük és kik legyenek az irányítók? – Milyen érzés volt másokban megbízni, mások instrukcióját elfogadni? – Mennyire volt befolyásoló tényező az idő? – Mi alapján döntöttétek el a fára kerülő motívumok sorrendiségét? – Miért vagytok a leghálásabbak a gyakorlat végén? (Erre a kérdésre mindenki válaszolt.) – Hogyan tudjátok alkalmazni, esetleg tovább fejleszteni a foglalkozásban tapasztaltakat mindennapi életetekben? A feldolgozás végén én mondtam el a tapasztalataimat, kiemelve azt, hogy miért vagyok hálás a célcsoportom tagjainak. A foglalkozás lezárásakor volt szerepe a csoportok karszalagjain szereplő kis jeleknek. Mindenki megkereste a párját, és egy mondatban megfogalmazták az egymás iránt érzett hálájukat.

Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Az első játék variációi: – az ABC betűit csak egyszer lehet felhasználni a hála jellemzésére, megjelölésére, – konkretizálni az élet valamelyik területét a hálával kapcsolatosan (családi élet, iskola, tanulás, stb.) Az második játék továbbfejlesztése: a bekötött szemű játékosoknak kell a HÁLA FÁJÁRA helyezni a díszeket.

A gyakorlat idő igénye (tervezés + végrehajtás + feldolgozás): 15+ perc

Helyszín: Elsősorban beltérben játszható

Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye

Eszközigény: 1. A csoportbontáshoz: – kétféle színű karszalag, melyekre kis szimbólumok vannak rajzolva (ezek a jelek párjai a két különböző csapat szalagjain szerepelnek), – doboz. 2. Az első játékhoz: – színes lapok, – filctollak, – ollók. 3. A második játékhoz: – 2 darab 130x 60 cm nagyságú OSB lap, melyekre 50×50 cm nagyságú tépőzár van rögzítve (ezek a céltáblák, melyek a feladat teljesítése során a falnak vannak támasztva), – 2 darab 1 méter hosszúságú, vastagabb gumiszalag, – 6 darab tépőzárral bevont pingponglabda, – 6 darab színes kendő, – hűtőmágnesek (, melyeket a célcsoportom tagjai hoztak magukkal). – 2 darab fémtábla, melyekre egy-egy fa van rajzolva (levelek, virágok, gyümölcsök nélkül). 4. A lezáráshoz: egy plüssfigura.

Technikai igény: Technikai igény: – 2 darab asztal az eszközöknek, – hangosítás, – szék minden résztvevőnek.

Az előkészítés feladatai: 1. A terem berendezése. 2. A gyakorlat megvalósítása előtt a pingponglabdák és a céltáblák előkészítése, a mágnestáblákra a fák felrajzolása (résztvevők bevonásával).

Az előkészítéshez szükséges idő: Több mint 5 perc

A baleseti kockázat szintje: alacsony

Szükséges biztonsági intézkedések: A gyakorlat baleseti kockázatának szintje alacsony. A második feladat megvalósításánál figyelni kell arra, hogy a játékosok mozgásterében ne legyen semmi akadály. A céltáblákat és a fémtáblákat egymástól távolabb kell elhelyezni. (Ezért tartottam célszerűnek, hogy a csapatok a terem két különböző részében teljesítsék a gyakorlatot.)

A gyakorlatvezető speciális feladatai: A gyakorlatvezetőnek figyelni kell, hiszen a feldolgozás előtt a csapatok külön- külön teljesítik a feladatokat. Ha a diákok megakadnak, szükség van segítségnyújtásra. Fontosnak tartom, hogy a feldolgozás végén a gyakorlatvezető foglalja össze a saját élményeit, tapasztalatai, kiemelve a csapatok erősségeit.

Egyéb/megjegyzés: Ezt a gyakorlatot olyan csoportoknak ajánlom, ahol a résztvevők ismerik egymást, vannak közös élményeik. A célcsoportom középiskolai végzős tanulókból állt, akik már 4. éve a kollégiumi csoportom tagjai. A játékhoz szükséges kellékek előkészítése időigényes, de ezeket más foglalkozás során újra fel lehet használni.

A gyakorlatot lejegyezte: Kaposváriné Polgár Anita

Vélemény, hozzászólás?